PollyPuppy Blog

Gyorsan elteltek az első napok, noha amikor ébren volt szinte mindig szemmel kellett tartani, és az is gyorsan kiderült, hogy ő bizony tényleg Fantasztikus Polly. Nagyon hamar megszokta az új környezetét, bár az első három napon néha kicsit sírdogált, szaglászott és rengeteget aludt, viszont kísértetiesen nyugodt volt! A kajáját mindig megette, ivott és az ürítéssel sem voltak problémái ( max néha az alkalmas hely kiválasztásával ), a játékait rágcsálgatta, viszont ez a nyugodt viselkedés egy ilyen kicsi kutyától furcsa volt.

Polly a Fantasztikus

A harmadik éjszakára már más módszert találtam ki a sírdogálás ellen, amikor elkezdett nyöszörögni, behívtam a szobába ( az ajtó mindig nyitva van ), segítettem neki felmászni az ágyba (simán fel tud jönni azóta), és leraktam annak a láb felőli részébe. Persze ő úgy megörült, hogy nem kell egyedül lennie a nappaliban, rögtön el kezdett nyomulni fel a fejem felé puszilgatni. Szépen rávezettem, hogy ez így nem helyes viselkedés, amit tudomásul vett és elaludt a lábamnál. Pár órával később napirendre került a hajnali kelés kérdése is, miszerint ő úgy gondolta, ha már ő felébredt, mi se aludjunk és játsszunk vele. Kissé túlzásnak tűnik egy 8 hetes kislánytól, de nem túlzok, az új rendszert két nap alatt megértette.
Most egy hete lakik velünk, éjszaka kint elalszik a saját helyén, vagy ahol éppen kényelmes neki, aztán utánam jön éjszaka, szépen alszik a lábuknál és reggel nem kelt fel minket. Ma reggel pont azt figyeltem meg, hogy ő már ide-oda feküdt, ébredezgetett, aztán a mi zaklatásunk helyett saját magát foglalta le, rágcsálta a farkát meg ilyenek. Egy hét alatt bizton állíthatom, hogy a pisik 60-70% -a a peluson landol (párszor olyan is volt, hogy szinte parancsra pisilt:), az étele birtokba vétele előtt leül és megvárja az engedélyét, és szinte sohasem ugat! Úgy gondolom, hogy ő egy elnyomott kiskutya lehetett az alomban ahová született, és mivel én is határozottam kezelem, ráadásul itthon vagyok vele egész nap és árgus szemekkel figyelem mit csinál, nyugodt és olyan kis beletörődő természet. Ha nem tudok játszani vele, vagy éppen nem jöhet fel a kanapéra (ahová magától még nem tud) kicsit nyöszörög, aztán tudomásul veszi és ennyi. Vagy lefekszik a hozzánk lehető legközelebbi helyre, vagy bemászik a kosarába. Őszintén szólva az elején azt hittük valami baja van, vagy tartós sokkot kapott (már ha van ilyen náluk, de miért ne lenne) vagy egész egyszerűen nem tud ugatni:) De persze tud, csak nagyon ritkán ad ilyen formában hangot a véleményének, játék közben morog kicsit, de azon kívül inkább olyan kis lelkis mintsem erőszakos, és ennek nagyon örök!(kopp-kopp-kopp). Úgyhogy most, az első itt töltött hete alapján megállapítom, hogy méltón kiérdemelte a Fantasztikus nevet! Pollyka nem csak szép hanem okos is, egy kis zsenike!
A következő részben elmesélem Polly második oltásának történetét, és azt, hogy hogyan használja ösztönösen ez a kis zseni az eszét azért, hogy irányítson minket :)